Az én férjem egy csodálatos ember. Minden kétséget kizáróan kijelenthetem, hogy mindene a családja, és értünk bármit megtenne. Amikor megismerkedtünk, emlékszem nagyon csendes volt, már-már azt hittem, hogy nem is érdeklődik irántam, aztán végül csak kibökte, hogy mikor kisgyerek volt, logopédushoz kellett járnia mert nagyon dadogós volt és amikor zavarban van, akkor néha-néha még előjön neki és akkor inkább csöndbe marad. Én akkor ezt nagyon édes dolognak találtam, hogy ilyen hatással vagyok rá, hogy még a szava is elakad tőlem, de szerencsére szépen lassan kezdett feloldódni és már így 10 év elteltével eljutottunk oda, hogy be nem áll a szája.
Van egy kislányunk is Lilike, aki most volt 5 éves és apjához hasonlóan ő is nagyon csendes kislány, ha zavarban van. Én úgy voltam vele, hogy nincs ezzel semmi gond, mert mindettől függetlenül nagyon okos és ügyes, az óvodában nincs rá panasz, de Tibiben felszínre tört az aggodalom és igazi szakértőként kezdte el ezt a témát boncolgatni. Olyannyira, hogy a neten talált egy oldalt, ahol iskola előkészítő feladatokkal foglalkozó könyvecskéket lehet rendelni. Egyik este pedig mikor kijöttem a fürdőszobából, csak arra lettem figyelmes, hogy pizsamában ülnek mind a ketten, Lili az ölében, és egy új könyvet nézegetnek. Hát nem megrendelte? De végül is nem bántam, mert láttam, hogy nem csak Tibi, de Lili is nagyon érdeklődve nézi az oldalakat így csak szépen melléjük kuporodtam és csendben figyeltem, ahogy apa és lánya együtt „tanulnak”
A könyvet egyébként a szilvia-logopedia.hu oldalról rendelte, ahol rengeteg foglalkoztató könyvet lehet beszerezni és hosszú oldalakon keresztül lehet olvasni magáról a logopédiáról, a gyakori beszédhibákról és azok kezeléséről. Szabó Szilvia, aki ezeket a remek könyveket írja és készíti, egyébként nagyon szép szakmai hátteret tud felmutatni. Ő nem mellesleg egy mesterlogopédus, gyógypedagógus és köznevelési szakértő egyben. Speciális szakterületei közé tartozik a nyelvi problémák vagy a megkésett beszédnek a fejlesztése, a beszédindítás, az artikuláció fejlesztése terápiás úton, meg még elég sok minden, szóval ez a hölgy tényleg nagy elismerést érdemel a maga szakterületén. Az oldalon azt is közzétette, hogy korábban hol dolgozott, amiből megtudhatjuk, hogy egytől-egyig olyan intézményekben töltötte a mindennapjait, ahol gyerekek voltak, így, ha még emellett vállalt esetleg magán praxist (bár erről nem találtam külön infót), láthatjuk, hogy valóban van is tapasztalata a gyerekekkel. Elképesztően sok könyvet írt, és nem csak olyanokat, amiben iskola előkészítő feladatok vannak (mint amilyet most Tibi vett), hanem már egészen pici kortól kezdve használhatók.
Ezek mind foglalkoztató/fejlesztő könyvek, tehát nem csak azoknak érdemes megvenni, akik valamilyen problémát észlelnek a gyerkőcnél, hanem azoknak is, akik egy kicsit szakszerűbben, mégis játékos formában szeretnék fejleszteni gyermeküket. Mivel napestig lehetne ezekről a könyvekről beszélni szerintem, inkább most csak leszűkíteném a kört arra, amit a férjem vett, végül mégis arról van olyan tapasztalatunk, hogy nyugodt szívvel, teljesen őszintén tudjak róla mesélni.
Amit nem említettem a sztori elején, hogy ugyan minden rendben van Lilikéval, az oviban azért néha diszlexiára utaló jeleket mutat, de az ottani logopédus azt mondta, hogy emiatt egyáltalán nem kell aggódni, valószínűleg ki fogja nőni. Talán ezért is vette ennyire komolyan a dolgot Tibi, én meg talán kicsit el is szégyelltem magam, hogy úgymond „félvállról” kezeltem, de nekem nem volt soha gondom a beszéddel, talán ezért se tudom annyira átérezni azt, amit a férjem mikor a logopédusos időkről mesélt.
Na de lényeg a lényeg, hogy Tibi, a Látogatás a tudás birodalmába című foglalkoztató könyv első részét vette meg, ami kifejezetten diszlexia-prevenciós feladatokra épülő könyv, de mindettől függetlenül minden kisgyermek számára hasznos lehet, akik éppen az iskola előtt állnak.
A kiadvány 156 oldalból áll, és mindegyik gyönyörű színes, ami szerencsére nagyon megfogta Lili figyelmét, így egyáltalán nem kell vele harcolni, mikor előkerül ez a kis könyvecske. Ahogy az oldal is megfogalmazza, az iskola és az óvoda közötti átállás nem mindenkinél egyszerű, ez a könyv segítség lehet abban, hogy ez az út valamivel könnyebb legyen mind a gyerkőcnek, mind pedig a szülőknek. A suli első pár éve nagyon meghatározó tud lenni, és mivel a gyerekek csak motivált állapotban képesek tanulni, fontos, hogy legyen sikerélménye és ne egy teljes kínszenvedésként élje meg az egészet.
A könyvben olyan fejlesztő feladatok vannak tehát, amik segítenek, hogy valamelyest iskolaérettek legyenek a gyerekek, amikor eljön az idő. Például nagyon frappáns feladatok vannak a térbeli tájékozódásra, hallás és vizuális figyelemnek a fejlesztésére, a memória fejlesztésére, de a hallást és a vizuális figyelmet is lehet vele gyakorolni. Nagyon tetszett, hogy a feladatok fokozatosan nehezednek és így egyáltalán nem volt szorongás Liliben sem, mivel soha nem „kért” tőle olyat a könyv, amit korábban még ne tanított volna meg neki.
Amióta mindennap legalább 10-15 percet, de van, hogy 20-30 percig is eljátszunk ezzel a könyvvel, azóta elképesztő fejlődést látunk Lilin, ezt pedig az óvónénik is megerősítették. Sokkal bátrabban használja a szavakat, sokkal kommunikatívabb és sokkal szívesebben játszik más készségfejlesztő játékokkal és egyre gyorsabban megjegyzi a mondókákat, dalocskákat is.
A könyv segítségével pedig nem csak Lili fejlődött, hanem Tibi és én is. Sokkal felkészültebben fogjuk így megkezdeni az iskolát Lilivel, mi is látjuk, hogy milyen alapvető tudás szükséges a sikeres iskolakezdéshez.
Ezt a könyvet egyébként szakemberek (logopédusok, gyógypedagógusok) is szokták alkalmazni a különböző foglalkozások során, és a leírtak alapján igazán nagy sikereket szoktak elérni a diszlexia-prevenciós esetekben is.
Amit még nem mondtam, pedig szerintem egy nagyon jó pofa dolog, hogy az egész könyvben egy kis bagoly (mi más) kíséri végig a gyerekeket a feladatok során. Az a neve, hogy Holi, Lili pedig annyira megszerette, hogy már be is kellett szereznünk egy plüssbaglyot, hogy Holi bagoly aludni is elkísérhesse.
Tibi annyira fellelkesült (nagyon aranyos volt, mint egy kisgyerek), hogy már megrendelte a Látogatás a tudás birodalmába második részét is. Ez már valamivel hosszabb könyv lesz, ha jól emlékszem 162 oldalas, és a „Kalandpark” alcímet kapta. Ez valamilyen tényleg kalandosabb lesz majd, legalábbis a leírása alapján erre tudok gondolni. Tele van fejtörőkkel és kincskereső játékokkal, mesékkel, amikhez további feladatok tartoznak, ezzel is fejlesztve a gyerekek szókincsét, emlékezetét és beszédértését.
Összességében tehát mindenkinek ajánlani tudom a szilvia-logopedia.hu oldalt, akár, ha valamilyen problémát észleltek a picinél, akár nem. Nem kell megijedni, egy kis odafigyeléssel és törődéssel, könnyen lehet ezeket orvosolni és én mondom, hogy ezeknek a könyveknek köszönhetően sokkal mélyebb kapcsolat is kialakító szülő és gyerek között.